Az elmúlt években a kormány új alapokra helyezte a tudományos szférát: a fókuszba a kutatások társadalmi és gazdasági hasznosítása került. A befektetett állami források megtérülése már érzékelhető, de a cél nem pusztán ez – legalább ilyen fontos a jövő építése és az utánpótlás biztosítása.
Hatalmas, még kiaknázatlan lehetőségek rejlenek a világszinten hagyományosan kiemelkedő magyar tudásban. Bár rendelkezésre állnak itthon a kiemelkedő szellemi kapacitások, kiváló kutatóink vannak, a kutatások eredményeiből ma még nem tudunk elég sikeresen innovatív termékeket és technológiákat létrehozni, így azok nem épülnek be megfelelően a gazdaság működésébe. Miközben nemzetközi szinten természetes a tudomány, az innováció és a gazdasági hasznosítás szoros kapcsolata, nálunk ezen még dolgozni kell – fogalmazott Bódis László innovációért felelős helyettes államtitkár, a Nemzeti Innovációs Ügynökség (NIÜ) vezérigazgatója egy napokban tartott háttérbeszélgetésen.
Mint mondta, e helyzetértékelésre alapozva az elmúlt években új alapokra kezdte helyezni a tudományos életet a kormány: a fókuszba kutatások társadalmi és gazdasági hasznosulása került. Ahol állami forrás jelenik meg, ott szemponttá vált, hogy az adott kutatás milyen módon és mértékben térül meg a magyar közösség számára
A magyar tudás világhírű. Nobel-díjasaink és innovátoraink nevének hallatán a világban ma is elismerően nyilatkoznak, gondoljunk csak a Marslakókra, Rubik Ernőre vagy éppen Karikó Katalinra. A világban a 11. helyen állunk az egy főre jutató Nobel-díjasok számában. A tudományos teljesítményt ma már világszerte ugyanakkor nem csak ebben, hanem különböző indikátorok mentén mérik.
Ilyen a publikációk száma, illetve azok idézettsége, amely azok tudományos hatását, így minőségüket jelzi. Magyarország a 20. században kiemelkedő eredményeket ért el ezen a téren, hiszen publikációs mennyiségben 1996-ban még a 33. helyen állt,
azóta azonban hiába háromszorozta meg a tudományos teljesítményét, a globális helyezésünk az 52. helyre csúszott vissza az elmúlt 30 évben.
A legnagyobb hatású (az idézettség alapján top 10 százalékba kerülő) publikációk arányában is van hová előrelépnünk: míg az európai átlag 8 százalék felett van, a magyar cikkek csupán 5,9 százaléka tartozik ebbe a kategóriába.
Ha mindezeket a számokat kutatóarányosan is vizsgáljuk, akkor
jelenleg Európa hátsó negyedéhez tartozunk a tudományos teljesítményben.
Ez némileg árnyalja azt az egyébként helyes és igaz önképünket, hogy a magyar tudomány hagyományosan világszinten is kiváló. A szellemi potenciál adott – de az eredményekben ez csak korlátozottan tükröződik. Bár az elmúlt évek intézkedései hatására nőnek a szabadalmi bejelentések, a tudományos eredményekből ma még csak kismértékben jönnek létre innovatív technológiák, amelyek releváns, a magyar közösség által érzékelt kihívásokra hoznak megoldásokat és a piacon is értékesíthetők. Ezeken mindenképpen változtatni kell.
Ezt is ajánljuk a témában
„Ma már mindenfelé a világban – Puskás, Kodály, Liszt és a gulyás mellett – a családpolitikánkat emlegetik a magyarokkal kapcsolatban” – mondta a Kulturális és Innovációs Minisztérium minisztere a Mandinernek.
Annak érdekében, hogy Magyarország a leginnovatívabb országok közé kerüljön, és a legtehetségesebb fiatalokat tudják a tudományos-innovációs pályára vonzani, négy területen kezdtek el rendszerszintű beavatkozásokat végrehajtani a tudománypolitikában a sikeres országok gyakorlatait is figyelembe véve. Első lépésként az intézményi működés stabilizálása, majd a kutatásfinanszírozás megerősítése szükséges.
Emellett kiemelten fontos a kutatói életpálya megerősítése, és a kutatási eredmények megfelelő hasznosítása – ez az innovációs ökoszisztéma alapja.
A vonzó tudományos pálya alapját a vonzó intézményi környezet jelenti. Versenyképes intézményrendszer nélkül nem képzelhető el sikeres magyar tudomány és innováció. A tudományos kutatás hazánkban döntően az egyetemeken, illetve a HUN-REN kutatóhálózatban zajlik. 2021-től lezajlott a magyar egyetemek megújítása, amely során rugalmasabb működési környezetet, magasabb finanszírozást és ezen keresztül magasabb béreket biztosított az állam, mindezt teljesítményhez kapcsolt módon: az intézmények támogatásának 50 százalékát már teljesítményalapon ítélik oda és ennek mára kézzelfogható eredményei vannak: 30 százalékkal nőtt a nemzetközi publikációk száma, emelkedett az idézettség, megsokszorozódtak a szabadalmak, valamint a belőlük származó bevételek is.
Az elmúlt időszakban a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem is a megújulás útjára lépett, amelyben – köszönhetően az egyetem gazdasággal való szoros kapcsolatának – nagyon jelentős innovációs potenciált látnak.
A kutatóintézet-hálózat esetében 2019 fordulópontot jelentett, ekkor jött létre a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat, amely a Magyar Tudományos Akadémiától különváltan működik.
A kutatóhálózat finanszírozása 2020-tól 17 milliárd forintról 48 milliárdra nőtt. Gulyás Balázs, a HUN-REN 2023-ban kinevezett elnöke 2024-ben letett egy új javaslatcsomagot a Kulturális és Innovációs Minisztérium asztalára: ebből született az a törvény, amely felszámolja az előző, rugalmatlan struktúrát. A korábban 20 önálló kutatóközpontba tagozódó rendszer helyett a francia CNRS kutatóhálózati modellt alapul véve jogilag egységesített működési struktúra jön létre új, teljesítményalapú finanszírozási keretekkel.
Az új működési rendszer fontos eleme, hogy a kutatási források egy része konkrét, a kormány és a HUN-REN által közösen megállapított technológiai területekre koncentrálódik – természetesen nem azt mondják meg ezáltal, hogy a kutatók mit kutassanak, ezt továbbra is az ő dolguk eldönteni, de azt igen, hogy milyen kiemelt prioritásokkal és területekkel kell a kutatóhálózatnak mindenképp foglalkoznia, amelyek társadalmi és gazdasági szempontból kiemelt fontosságúak hazánkban.
Emellett pedig elvárás a hálózat felé, hogy növelje tudományos teljesítményét, nemzetközi együttműködéseit, kiemelt figyelmet fordítson a tudományos utánpótlás nevelésre és az eredmények gazdasági hasznosítására, azaz az innovációra. A kutatóhálózat alapfinanszírozása így sokkal fókuszáltabb és eredményorientáltabb lesz, ami 2027-re már a 100 milliárd forintot is elérheti, ami a mostani szint kétszerese, a 2019-es szint közel hatszorosa. Ez lehetővé teszi azt is, hogy a kutatói bérek is versenyképes szintre emelkedjenek – középtávon akár bruttó egymillió forint fölé.
Bódis László arra is kitért, miszerint a HUN-REN esetében szintén fontos feladat a tudomány népszerűsítése, amelynek célja, hogy megszólítsa a fiatalokat, vonzóvá tegye számukra a tudományos életpályán való elindulást.
A kutatóhálózat esetében szintén fontos kérdés az ingatlanvagyon sorsa. A kutatóintézetek épületei 2007-ben, a Gyurcsány-kormány idején kerültek ingyenesen az államtól az MTA tulajdonába, és ott is maradtak a 2019-es leválasztás után. A kormány ajánlatot tett az Akadémiának, hogy 80 milliárd forintért visszavásárolja és ingyenesen, kutatási céllal a HUN-REN-nek adja őket annak érdekében, hogy megszűnjenek a jelenlegi helyzetből fakadó hatékonytalanságok és a kutatóhálózat a saját ingatlanjaiban tudjon működni.
Jelenleg azonban egy peres eljárás miatt az adásvétel még nem zárult le – egy akadémikus megtámadta az MTA közgyűlési döntését, ugyanakkor az MTA elnökével dolgoznak a helyzet feloldásán.
Ezt is ajánljuk a témában
Nemrég az MTA elfogadta, hogy 80 milliárd forintért átad egy ingatlanegyüttest a Magyar Kutatási Hálózatnak. Úgy tűnt, mindenki jó üzletet köt, csakhogy az üggy körül néhány akadémikus botrányt kavart és pert indított. Ezzel kapcsolatban öntött tiszta vizet a pohárba az MTA elnöke.
A tudományos intézményrendszer – az egyetemek és a HUN-REN – rendezését követően Bódis László a kutatásfinanszírozási rendszer új alapokra helyezéséről is beszélt. A projekt alapú támogatásokra azért van szükség, mert ezekből tudnak elindulni és megerősödni új kutatási témák és csoportok, ezért itt kiemelt fontosságú a kiszámíthatóság és a stabilitás.
A kutatási támogatások két fő csatornán keresztül érhetők el. Vannak az úgynevezett egyéni kiválóságon alapuló, kíváncsiság vezérelte kutatások, amikor a kutatók a saját témáikkal pályáznak és a téma, illetve a kutató kiválósága alapján kapnak támogatást. Emellett pedig vannak a misszióvezérelt kutatások, amikor a szakpolitika és a kutatást finanszírozó intézmény – ez hazánkban
a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal – mondja meg, melyek azok a témák, amelyek társadalmilag és gazdaságilag kiemelten fontosak itthon és ezekre célzottan várja a kutatási pályázatokat.
Míg korábban az MTA, majd az NKFIH, 2024-től már a Domokos Péter professzor vezette Kutatási Kiválósági Tanács (KKT) felel a kiválósági alapú kutatási pályázati rendszer kialakításáért és elbírálásáért, míg a lebonyolítást továbbra is az NKFIH végzi. A korábbi támogatási forma, az OTKA – amely 48 millió forintot biztosított négy évre – nem volt elegendő és versenyképes, nem töltötte be azt a szerepét, hogy ezekből a támogatásokból új, világszínvonalú kutatási témák és kutatócsoportok tudjanak elindulni fiatal kutatók bevonásával.
Ezért hozta létre a KKT az OTKA helyébe lépő Nemzeti Kutatási Kiválósági Programot (NKKP), amely 100–400 millió forintot biztosít e célra. A támogatások feltétele, hogy azokból új kutatási témák és kutatócsoportok induljanak el, és a támogatás egy számottevő részét utánpótlás-nevelésre, fiatal kutatók alkalmazására fordítsák a vezető kutatók. Szintén fontos újítás, hogy az NKKP programban műszerbeszerzésre fordítható kiegészítő támogatást is elérhetővé tettek. Évente több mint ezer pályázat érkezik be, ezekből átlagosan 300–350 nyer támogatást – ami megfelel a nemzetközi arányoknak. A korábbi 13 milliárd forintos OTKA keret helyébe 40 milliárd forinttal lépett az NKKP, teljesen megújítva tehát a tudományfinanszírozás alapprogramját.
A háttérbeszélgetésen szó esett arról is, hogy Brüsszel igazságtalan döntése miatt a magyar kutatók nem részesülhetnek pénzügyi támogatásban az uniós Horizont programból, ezért a kormány létrehozta a HU-rizont programot az NKFIH keretein belül. Ennek célja, hogy a magyar kutatók nemzetközi, élvonalbeli partnerekkel dolgozhassanak együtt ráadásul olyan témákon, amelyek a magyar egyetemeknek és a magyar közösségnek fontosak.
Az idén 8 milliárd forintos keretösszeggel meghirdetett HU-rizont programra nagy az érdeklődés: a tavalyi 112 után idén már 132 pályázat érkezett be 51 milliárd forint összesített támogatási igénnyel. Egyébként az első, 2024-ben meghirdetett pályázati körben 30 projekt nyert támogatást, a Kulturális és Innovációs Minisztérium pedig akkor a nagy érdeklődés miatt 8 milliárdról 12 milliárd forintra emelte meg a támogatási keretösszeget.
Az intézményi rendszer és a kutatásfinanszírozás rendezése után kiemelt figyelmet kap a kutatói utánpótlás megerősítése, amelyet a középiskolai tehetséggondozással szükséges elkezdeni – hangsúlyozta Bódis László. A tehetséggondozásban a jövőben meghatározó szerepet fog játszani az Élvonal Program, amely – Krausz Ferenc kezdeményezésére –a középiskolás tehetségek felkarolására és támogatására fókuszál, akikből a jövő kutatói lesznek.
Ezt is ajánljuk a témában
A Nobel-díjas fizikus a jövő generációinak nevében is megköszönte, hogy ilyen projektekre is jut már forrás.
Bódis László kitért arra is, hogy a kutatói utánpótlás megerősítésében központi szerepet játszó doktori képzés is megújul már idén szeptembertől. Háromszintű doktori rendszert hoznak létre. Az első szint a kutatási kiválósági doktori program lesz. Azon fiatalok számára, akik tudományos kutatással akarnak foglalkozni a már említett Nemzeti Kutatási Kiválósági Program keretében évente 300-350 doktori álláshelyet hoznak létre:
itt a legkiválóbbak vehetnek részt a gondosan kiválogatott, legmagasabb szintű kutatásokban, és ennek keretében minimum bruttó 600 ezer forint lesz a havi jövedelmük.
A második szint a kooperatív doktori képzés, amely során a doktorandusz egyszerre dolgozik – egyetemen, kórházban vagy a piacon – és végzi doktori képzését, és utóbbiért havi nettó 250 ezer forint ösztöndíjat kap, ami jelentős emelés a jelenlegi 140/180 ezer forinthoz képest. Ez azt jelenti, hogy a doktoranduszok teljes havi jövedelme a kooperatív képzésnek köszönhetően meg fogja haladni a havi nettó 400 ezer forintot. Ezek mellett pedig – és ez a harmadik szint – továbbra is elérhető lesz a jelenlegi, hagyományos doktori képzési forma.
Szintén jelentős változás lesz, hogy a négyéves képzési időre járó állami ösztöndíjat az előbb fokozatot szerzők is megkapják. Tehát ha valaki például két vagy három év alatt szerzi meg a PhD fokozatát, akkor is a teljes négy évnyi ösztöndíjat megkapja. Ez mind a örülbelül 7 ezer jelenlegi államilag támogatott doktoranduszt is érinteni fogja. Ezek mellett számos egyszerűsítést is bevezetnek: a jövőben a doktori iskola döntheti el, hogy alkalmazza-e a kreditrendszert a doktori képzésben, vagy hogy miként állapítja meg a minimális óraszámokat.
A magyar tudományos eredmények megemeléséhez arra is szükség van, hogy új kiválósági központok jöjjenek létre a világszinten legmagasabb szinten teljesítő magyar és külföldi kutatók vezetésével. Ez az Élvonal program másik alapvető célja: jöjjön létre Magyarországon olyan világszínvonalú kutatói környezet, amely a jelen és jövő világhírű magyar kutatóit szolgálja.
Kiemelt törekvés, hogy a nemzetközi színvonalú szakemberek száma nagyságrendekkel növekedjen, hiszen a legtehetségesebb fiatalok számára a nemzetközi hírű tudósok, innovátorok jelentik a legnagyobb vonzerőt. Ezen a felismerésen alapul az Élvonal program, amely nemzetközileg is kiemelkedő tudósokat, innovátorokat rávehet arra, hogy Magyarországon keressenek és találjanak kutatócsoportjuk számára megfelelő helyet, környezetet a már meglévő infrastruktúrában, az egyetemeken, kutatóintézetekben.
A fenti intézkedések szükségesek ahhoz, hogy a legtehetségesebb fiatalok válasszák a tudományos és innovációs pályát, és nemzetközi szintű környezetben tudják kutatásaikat végrehajtani. Ez biztosítja, hogy világszínvonalú kutatási eredmények, tudományos és műszaki áttörések szülessenek.
Ez azonban nem elég: a kutatási eredményekből új technológiákat kell tudnunk létrehozni annak érdekében, hogy az eredmények a gyakorlati életben is hasznosuljanak és gazdasági hasznot termeljenek innovatív spin-off vállalkozásokon keresztül. Ezek az innovatív technológiai vállalkozások meghatározó szerepet játszhatnak a jövőben a gazdaság versenyképességének megerősítésében. Azt szeretnék elérni, hogy a kiemelkedő hozzáadott érték termelésre képes tudásipar meghatározó ágazattá váljon a magyar gazdaságban.
E cél érdekében kezdtek el közösen az egyetemekkel és a HUN-REN-nel felépíteni új technológia transzfer vállalatokat (TTC-k), amelyek feladata, hogy figyelemmel kísérjék az intézményekben zajló kutatásokat és azonosítsák azokat, amelyek eredményei új termékek formájában piacravihetők. A sikeres piacravitelhez pedig megtalálják a szükséges forrásokat és befektetőket.
A TTC-k szerepe tehát meghatározó fontosságú, ők az elsőszámú felelősei a kutatási eredmények sikeres gazdasági hasznosításának.
A TTC-k felépítése mellett számos új támogatási programot is indítottak az elmúlt időszakban a kutatási eredmények hasznosítása érdekében: a Proof of Concept alapok, a spin-off vállalkozásokat támogató Gyorsítósáv program, az idei évben újonnan induló, az élettudományi innovatív megoldások piacravitelét támogató Life Sciences Catalyst program mind ezt a célt szolgálják.
A stratégiai építkezés a tudománypolitikában tehát átgondoltan zajlik, ami elvezetheti Magyarországot a világ leginnovatívabb országai közé.
Nyitókép: Bódis László, a NIÜ vezérigazgatója, helyettes államtitkár (Fotó:MTI/Bodnár Boglárka)
Nem áll le a magyarázkodással a Megasztár zsűrijéből kirúgott énekes.
A Moody’s ismét megerősítette Magyarország államadósság-besorolását.
Egy jó kapitány mindig képes megtalálni a megfelelő irányt.
Az elmúlt években a kormány új alapokra helyezte a tudományos szférát: a fókuszba a kutatások társadalmi és gazdasági hasznosítása került.
Ilyet egyetlen itt élő család sem akar.
A kormánykritikus nyilvánosság gyakran már a részletszabályok ismertetése előtt kialakítja azt a narratívát, hogy az adott új szabályozás vagy módosítás „szörnyű következményekkel” jár majd.
Gyomorforgató előadás a német szövetségi elnök jelenlétében, a székesegyház oltára előtt.
Nagy volt az öröm.
